Aktuális

MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐK OKTATÁSA

 

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírása alapján munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő.

 

A törvény 75. § (1) c) pontja alapján egy (5 éves) választási ciklusban, a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részesíteni a képviselőt.

 

Tájékoztatjuk, hogy a DANDELION Kft. a jogszabályban előírt 16 órás és 8 órás képzések megtartását budapesti és 10 fő felett vidéki helyszínen vállalja a munkavédelmi képviselők részére. A képzésen résztvevők részére Oklevél kerül kiadásra, amely igazolja a jogszabályban előírt képzés teljesítését.

 

A képzéssel kapcsolatos további információ és jelentkezési lapok itt érhetőek el: http://dandeliongroup.hu/index.php?l=hu&bm=munkakepkepzjel

 


 

MEGJELENT AZ MSZ 1585 ÚJABB KIADÁSA

 

A Magyar Szabványügyi Testület 2016. december 1-jén közzétette az MSZ 1585:2016 Villamos berendezések üzemeltetése (EN 50110-1:2013 és nemzeti kiegészítései) című szabványt, mely a korábbi 2012-es kiadás újabb, korszerűsített változata. Ez a szabvány a villamos energetikai (erősáramú) villamos berendezések üzemeltetésére, illetve a villamos berendezésekkel, a villamos berendezéseken vagy azok közelében végrehajtott munkavégzésre vonatkozó követelményeket határozza meg.

 

A követelmények minden üzemviteli, munkavégzési és karbantartási folyamatra vonatkoznak. Ezek minden nem villamos üzemi munkára is vonatkoznak, mint amilyen például a szabadvezetékek és a földbe fektetett kábelek közelében végzett építési munka, vagy az olyan villamos üzemi munkákra, ahol villamos veszély kockázata áll fenn. Ez az európai szabvány nem vonatkozik képzetlen személyekre, ha azok a képzetlen személyek használatára tervezett és létesített, a vonatkozó szabványoknak megfelelő villamos berendezést vagy villamos szerkezetet rendeltetésszerűen használnak.

 


 

TÁVMUNKA MUNKAVÉDELMI VONATKOZÁSAI

 

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya és a Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztálya tájékoztatót adott ki a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről.

 

A távmunka elterjedése valószínűsíthető Magyarország területén is, hiszen mint atipikus foglalkoztatási forma könnyebb összehangolást jelent a munka és a magánélet között, mely szempont fontosságára egyre több munkáltató döbben rá. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez is munkavégzésnek minősül, így természetesen vonatkoznak rá munkavédelmi követelmények is.

 

A távmunkát nem szabad összekeverni a bedolgozással, az esetenként otthon végzett munkával vagy akár a változó helyeken végzett munkával. A távmunka tényét a munkaszerződésben rögzíteni kell.

 

Távmunka esetén a munkavédelemről szóló törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavégzés a munkavállaló tulajdonában lévő munkaeszközzel történjen, azonban a munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy ezen munkaeszközök megfeleljenek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek.

 

A távmunka munkahelye nem jelenti az egész lakást, hanem csak azt a néhány négyzetméternyi területet, ahol a konkrét munkavégzés folyik. Ennek a ténynek az esetlegesen bekövetkező baleseteknél nagyon fontos szerepe van, hiszen ha ezen a néhány négyzetméteren – ami jellemzően egy íróasztal és annak közvetlen környezete - történik baleset, az munkabaleset, ha pedig nem, akkor azt nem lehet munkabalesetnek minősíteni.

 

A munkáltató kockázatértékelésének ki kell terjednie a távmunkára, illetve az ott fellépő kockázatokra, azonban a felmérés során nem szükséges a munkáltató vagy megbízottjának fizikailag megjelenni a távmunka helyszínén, a kockázatértékelés elkészíthető fényképek, beszámolók, dokumentumok vagy checklista alapján.

 

A tájékoztató teljes terjedelemben innen tölthető le:

http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=533

 


 

MÓDOSUL A MUNKAVÉDELEMRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY

 

A 2016. évi LXXIX. törvény 2016 július 8-ai hatállyal módosítja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény több pontját is.

A legfontosabb változások a következők:

 

1. Munkabaleset kivizsgálása

A munkaképtelenséggel járó munkabaleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt.

Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.

Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a munkabaleset kivizsgálása. (Eddig csak a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta minősült munkabiztonsági szaktevékenységnek.)

 

2. Munkavédelmi képviselő(k)

Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. (Eddig legalább 50 fő munkavállaló esetén kellett munkavédelmi választást tartani.)

Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

 

3. Közigazgatási bírság kiszabásának lehetősége

A munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:

a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,

b) a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza,

c) a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálását akadályozza vagy

d) a munkáltató képviselőjeként a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

 

A kiszabott közigazgatási bírság összege ötszázezer forintig terjedhet. A közigazgatási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

 

4. Munkáltató megállapítása

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható akkor az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

 


 

NAGYVÁLLALATOKNAK KÖTELEZŐ ENERGETIKAI AUDIT ALÓL VALÓ MENTESÜLÉS ISO 50001 TANÚSÍTVÁNNYAL

 

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény értelmében a nagyvállalatoknak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-éig kellett elvégeztetni, azonban a 2016. december 31-ig tartó türelmi időszak alatt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem szab ki bírságot.

 

A Hivatal legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja az energetikai auditálást határidőre nem teljesítő nagyvállalatokat.

 

Mentesülnek a kötelezettség alól azok a nagyvállalatok, melyek az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert üzemeltetnek.

 

Az ISO 50001 rendszer bevezetésének előnye a folyamatok nyomonkövetése, a csökkenő energiafogyasztás, a kisebb energiaköltség, illetve a folyamatos fejlődés és innováció biztosítása.

 

Cégünk vállalja az ISO 50001 szabvány szerinti rendszer kiépítését és bevezetését, akár a meglévő irányítási rendszerekbe való integrálással együtt.

 


 

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELEKTRONIKUS CIGARETTA HASZNÁLATÁT KORLÁTOZÓ SZABÁLYOZÁSRÓL

 

2016. május 20-tól változik a nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény. E naptól a munkahelyeken a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt sem használni. (Ennek értelmében az elektronikus cigarettára is ugyanolyan követelmények vonatkoznak 2016. május 20-tól, mint a hagyományos cigarettára, a két fajta cigaretta között jogi értelemben semmilyen különbség nem lesz.)

 

Munkahelyeken a dohányzásra vonatkozó szabályok betartását az egészségügyi államigazgatási szerv (ÁNTSZ) ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben - egészségvédelmi bírságot szab ki.

 

A törvény az alábbi egészségvédelmi bírságtételek alkalmazását írja elő:

 

A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megsértése esetén legalább 20 000, legfeljebb 50 000 Ft.

 

A dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén

 

- legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve

 

- legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében.

 


 

2016. MÁJUS 5-TŐL HATÁLYOS A MUNKAESZKÖZÖK ÉS HASZNÁLATUK BIZTONSÁGI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEINEK MINIMÁLIS SZINTJÉRŐL SZÓLÓ 10/2016 (IV.5.) NGM RENDELET

 

A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet. A 10/2016 (IV.5.) NGM rendelet új illetve az eddigi szabályozástól eltérő követelményeket támaszt a munkáltatókkal szemben. Ilyen változás például, hogy az állandó munkahelyeken az áram-védőkapcsolók működési próbáját elég háromhavonta elvégezni vagy az, hogy rendkívüli munkavégzési körülmények esetén villamos üzemi próba elvégzése is elegendő - az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat helyett - a rendkívüli munkavégzési körülmény elhárításának időtartamára ideiglenesen telepített villamos berendezésekre vonatkozóan, ha azokat független aggregátorról táplálják, vagy az ideiglenes csatlakozó berendezésbe áram-védőkapcsolót szereltek.

 


 

ÍVHEGESZTŐ BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS ÜZEMELTETÉSÉNEK SZABVÁNYA

 

Számos munkavégzéshez gyakorta használnak ívhegesztő berendezéseket, azonban a velük kapcsolatos létesítési és üzemeltetési szabvány magyar nyelven még csak most jelent meg az MSZ EN 60974-9:2010 formájában. Jelen szabvány helyettesíti a CLT/TS 62081:2002 szabványt, azonban túlmutat rajta, hiszen több változtatást, illetve újítást emel be a szabványba. A szabvány tartalmazza, hogy az ívhegesztés egészséget és biztonságot veszélyeztető hatásait (ívsugárzás, hegesztési füst, zaj, szűk térben végzendő munka, tűz és robbanás) milyen módon lehet kiküszöbölni.

 


 

MILYEN GÉPEK KEZELÉSÉHEZ NEM KELL NKH-S JOGOSÍTVÁNY?

 

A 74/2015. (XII. 29.) NFM rendelet kiadásával módosított 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelettel (továbbiakban: KHEM rendelet) kapcsolatban felmerülhet az a kérdés, hogy szükséges-e jogosítvány egy nem önjáró, de közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gép (pl.: híddaru) jogszerű kezelésére?

 

A KHEM rendelet 2016.01.01-től hatályos verziója szerint: „E rendelet hatálya kiterjed a közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépre, továbbá a járműre szerelt, önjáró vagy vontatott, valamint a közutak építéséhez, fenntartásához használt emelő-, rakodó- és útépítő gépre (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép)…”

 

Értelmezésünk szerint a KHEM rendelt jelenleg hatályos verziója alapján az összes olyan emelőgép kezeléséhez, mely közúti áruszállításhoz kapcsolódik és árumozgatásra alkalmas (pl.: tehergépjárművek megrakodására használt híddaru), nem elégséges a megfelelő OKJ-s szakképesítés megléte, hanem szükséges lenne a KHEM rendelet 1. számú mellékletében szereplő jogosítvány megszerzésére is. A KHEM rendelet 2. számú mellékletében szerepel a gépek a gépcsoportba sorolása, de jelenleg abban nem található olyan kategória, amely feljogosítana pl.: híddaru, vagy bakdaru kezelésére.

 

Ennek kapcsán a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a KHEM rendelet csak a mellékletében meghatározott gépcsoportok kezeléséhez szükséges szakmai képesítést és ennek megszerzési módját határozza meg. A mellékletben nem említett gépcsoportok esetében a rendelet rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.

 


 

TARGONCA- ÉS EMELŐGÉP KEZELŐI JOGOSULTSÁGOKKAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK TISZTÁZÁSA

 

Új tájékoztatót tett közé a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya arról, hogy a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet hatályon kívül helyezése utáni állapotot munkabiztonsági szempontból hogyan ítélik meg. (http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=471)

 

A tájékoztatóból az alábbi információkat érdemes kiemelni:

 

1. Munkabiztonsági szempontból nincs jelentősége annak, hogy egy emelőgéppel/targoncával közúti áruszállítást végző jármű megrakását végzik, vagy bármilyen más ágazatban végeznek rakodást, minden esetben az államilag elismert szakképesítés a szükséges és elégséges feltétel az emelőgépek/targoncák kezeléséhez.

 

2. 2015. december 31. után a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet hatálya alá tartozó esetekben (pl. közúti járművek megrakásakor) az önjáró emelőgépek kezeléséhez NKH által kiadott gépkezelői jogosítvány is szükséges az EBSZ-ben meghatározott, államilag elismert szakképesítésen túl.

 


 

MÓDOSULT A LEVEGŐ VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ KORMÁNYRENDELET

 

 

2015. október 16-án módosult a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet.

A változások érintik a helyhez kötött légszennyező pontforrások és a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (E-PRTR) szerinti tevékenységek keretében működtetett diffúz légszennyező források működtetéséhez szükséges engedély kérelmek dokumentációját, ami szerint ezeket csak környezetvédelmi szakterület levegőtisztaság-védelmi részterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. Emellett új fogalmak is bekerültek a rendeletbe, mint a helyhez kötött diffúz forrás hatásterülete, ami a helyhez kötött pontforrás hatásterületének meghatározását követi, amely fogalom, szintén megváltozott.

 


Megjelent az ISO 14001 szabvány felülvizsgálata


2015. szeptember 15-én megjelent az ISO 14001 szabvány felülvizsgált változata. A Környezetközpontú irányítási rendszerről szóló szabvány az egyik legszélesebb körben alkalmazott szabvány, amelynek felülvizsgált változata elősegíti a vállalatok környezeti hatásainak további értékelését - mint például az éghajlatváltozás - illetve a szabvány egyéb menedzsment rendszerekkel való kompatibilitását. A szabvány megjelenését dr. Anne-Marie Warris, az ISO 14001 szabványokért felelős albizottságának elnöke jelentette be, Új-Delhiben, Indiában.


Az 2004-es kiadáshoz képest az új kiadás további fejezetekkel egészült ki, például a vezetés témakörében. Az új fejezet a vezető szerepben lévők számára egyedi felelősségeket jelöl ki, ami a szervezeten belül a környezetirányítási rendszert támogatja. Bővült továbbá a szervezetekkel szembeni elvárások sora, a környezet megóvására irányuló, a vállalat környezetével összefüggő, proaktív kezdeményezések mellett való elköteleződéssel. A környezeti teljesítménynek, a rendszer folyamatos fejlesztése által való javítása helyett az átdolgozásban a folyamatos, folytatólagos fejlődésre tevődik a hangsúly. Ezek mellett a felülvizsgált szabvány kitér a termékek esetében az életciklus szemlélet alkalmazására (kötelező életciklus elemzés lefolytatása nélkül), a kiszervezett folyamatok ellenőrzésére, irányítására, befolyásolására valamint kommunikációs stratégia bevezetésére.


Az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány még nem jelent meg, de a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) a lehető legrövidebb időn belül szeretné a szabványokat magyar nyelven kiadni. Nemzetközileg, a megjelenését követően, szeptembertől megkezdődött az új szabvány szerinti tanúsítás. A következő átmeneti időszakban, a 2004-es szabvány szerint tanúsított szervezeteknek 3 évük lesz áttérni az ISO 14001:2015 szabvány alkalmazására, azaz 2018. szeptemberéig el kell végezniük a megújult szabvány szerinti tanúsíttatást.

 


ÚJ VESZÉLYES HULLADÉKOS RENDELET

 

A 2015/115. számú Magyar Közlönyben megjelent a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet.

 
A 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet augusztus 15-én lépett hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a korábbi veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletet. 


A Korm. rendelet konkretizálja a veszélyes hulladék gyűjtésével kapcsolatos szabályokat, a veszélyes hulladékok gyűjtésének helyét és módját. A hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításáról és üzemeltetésének szabályairól külön jogszabály rendelkezik (246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet).


A veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött szállítása esetében a szállítást szállítási lapon kell dokumentálni ("Sz" illetve "Gy" lap), melyet a rendelet 1. számú mellékletének 1. pontja tartalmazza.

 
A 98/2001. Korm. rendelet szerinti "SZ" és "K" jegyek a rendelet hatálybalépését követő 9 hónapig, azaz 2016. május 15-ig használhatók még.


A veszélyes hulladék hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött szállítása esetében a szállítási laphoz egyedi sorszámtartományt kell igényelni a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumtól (Földművelésügyi Minisztérium), melyet papír alapon, vagy elektronikus úton lehet benyújtani. Az igénylést bárki benyújthatja, aki legalább székhellyel és KÜJ számmal rendelkezik (azaz akár termelő, akár hulladékkezelő is lehet)

 
A rendelet meghatározza a hulladék átvétel megtagadásának lehetséges okait, s meghatározza az ilyenkor szükséges teendőket. A megtagadás okát rögzíteni kell a szállítási lapon. A hulladék átadója 8 napon belül köteles bejelenteni a hulladék átvételének megtagadását az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A meghiúsult hulladékszállítást követő 90 napon belül a hulladék átadójának ismételten gondoskodni kell a hulladék elszállításáról, elszállíttatásáról.


A rendelet rendelkezik a gyűjtőjárattal való szállítással kapcsolatos szabályokról. Gyűjtőjárattal átadóként és alkalmanként 2 tonna mennyiségű veszélyes hulladék szállítható el. A gyűjtőjárat igénybevétele esetén is szállítási lapon kell dokumentálni a szállítást.

 
A rendelet konkretizálja a hulladékok  minősítésére vonatkozó szabályokat. A hulladékbirtokosnak a hulladék minősítésére vonatkozó kérelmet az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez kell benyújtania, amely eljárásban szakértőként bevonásra kerül a Hulladékminősítő Bizottság. A Hulladékminősítő Bizottságot legkésőbb a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül létre kell hozni. 

 


KÖTELEZŐ ENERGETIKAI AUDIT A NAGYVÁLLALATOKNAK


Megjelent az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és a hozzá tartozó végrehajtási utasítás, , melynek célja – az uniós irányelvvel összhangban  - az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése 2020-ig az 1990-es szinthez képest. A szabályozás új kötelezettségeket tartalmaz a vállalatok számára az energetikai auditálással kapcsolatban.


A törvény alapján a nagyvállalatoknak négyévente kötelező energetikai auditálást végeztetniük az energetikai jellemzőik nyomonkövetése, fejlesztése céljából. Az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert üzemeltető vállalatok mentesülnek a kötelezettség alól, melyek. Ilyen esetben az érvényes tanúsítványt kell elküldeni négyévente a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére.


A nagyvállalathoz kapcsolódó kis- és középvállalkozásoknak, partnervállalkozásoknak nem kell külön tanúsítványt küldeniük a Hivatal részére, ha a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került. Ha a vállalkozások végsőenergia-fogyasztása nem éri el a nagyvállalat végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem kell sem energetikai auditálást végeztetniük, sem tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtetniük.


A nagyvállalatoknak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-éig kell elvégeztetniük. Energetikai auditálási tevékenységet természetes személy és gazdálkodó szervezet is folytathat, amennyiben az adott személy vagy az adott szervezet tagja, illetve alkalmazottja az energetikai auditorok névjegyzékben szerepel, melyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állít össze. Az auditálási kötelezettség alól a nagyvállalat mentesül, ha 2012. december 4-e és 2015. december 5-e közt az energetikai auditorra vonatkozó követelményeknek megfelelő, de a névjegyzékében nem szereplő személlyel végeztetik el az energetikai auditálást.

 

Az energetikai auditnak naprakész, mért és visszakövethető adatokat kell tartalmaznia az életciklus-költségelemzésre épülve, valamint ki kell terjednie az épületek és épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljainak részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is.


A Hivatal ellenőrizheti az auditokat és nyilatkozattételre kötelezheti azokat a nagyvállalatokat, amelyekről megállapítható, hogy kötelezettségük ellenére nem folytattak le energetikai auditálást.
Ha a nagyvállalat a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, illetve a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét – az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem teljesíti, Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja.


Átmeneti intézkedésként azonban a Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot az audit teljesítésének elmaradása miatt.

 


ÚJ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

 

2015 március 5-től hatályos az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. Az új OTSZ a korábbi Országos Tűzvédelmi Szabályzattól (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet) jelentősen eltér.

 

Jelentős változás, hogy március 5-től a veszélyességi övezeteket, helyiségeket, szabadtereket nem lehet tűzveszélyességi osztályokba sorolni, így a betartandó tűzvédelmi követelményeket sem lehet a továbbiakban a tűzveszélyességi osztályok alapján meghatározni.

 

Új létesítések és/vagy építési engedély köteles változások esetén kockázati egységeket kell meghatározni, azok kockázati osztályba sorolását el kell végezni.

 

A kockázati egységek kockázati osztályainak besorolása alapján meg kell határozni a mértékadó kockázati osztályt, amely az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal.

 

Meglévő létesítményekben is felül kell vizsgálni, hogy az új OTSZ által előírt oltásteljesítmény a rendelkezésre álló tűzoltó készülékkel biztosítható-e vagy esetleg további készülékek beszerzése lehet szükséges.

 

Az új OTSZ tételesen tartalmazza, hogy milyen gyakorisággal kell a különböző tűzvédelmi eszközök és műszaki megoldások üzemeltetői ellenőrzését, időszakos felülvizsgálatát, karbantartását elvégezni illetve arra jogosult személlyel elvégeztetni.

 

A fenti változásokat a gazdasági szervezetek Tűzvédelmi Szabályzataiban is át kell dolgozni.

 

Az új OTSZ kapcsán bevezetésre kerültek - többek között – a tűzvédelmi műszaki irányelvek. A már megjelent irányelvek az alábbi helyen ingyenesen letölthetőek: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_otsz_iranyelvek

 


KELL-E ÉS HA IGEN MILYEN TŰZVÉDELMI SZAKKÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ SZEMÉLYT KELL FOGLALKOZTATNI?

 

2015 március 25-én megjelent a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet.

 

E rendelet 7. § alapján kell a gazdálkodó szervezeteknél meghatározni, hogy kell-e és ha kell, akkor milyen időtartamban és milyen tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni.

 

Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz e jogszabályban meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie.

 

A rendelet tartalmazza, hogy ki készíthet tűzvédelmi szabályzatot egy adott gazdálkodó szervezetnél és azt is, hogy ott milyen képesítéssel lehet a tűzvédelmi oktatási tematikát összeállítani illetve az oktatást megtartani a munkavállalók részére.

 

Az a gazdálkodó szervezet, amely a rendelet hatálybalépésekor nem foglalkoztat a jogszabályban előírt tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, akkor arról a rendelet hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül köteles gondoskodni.

 


VÁLTOZÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI HATÓSÁGI SZERVEZETRENDESZERBEN

 

2015. március 31-vel beolvadással megszűntek a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek. A felügyelőségek általános jogutóda a fővárosi és megyei kormányhivatalok.


2015. április 1. hatállyal a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet szerint környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként és szakhatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalok Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya jár el.


A Korm. rendelet értelmében néhány kormányhivatal esetében változott azok illetékességi területe.


A felügyelőségek korábbi számlaszámai megszűntek, az igazgatási szolgáltatási díjakat a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet 7. melléklete szerinti számlaszámokra kell megfizetni.

 


VÁLTOZÁSOK A KÖRNYEZETVÉDELMI ADATSZOLGÁLTATÁSBAN

 

Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) fejlesztése következtében módosult a környezetvédelmi adatszolgáltatás módja és informatikai háttere.

 

A környezetvédelmi adatszolgáltatás 2015. január 1-jétől kizárólag elektronikus úton az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programban kitöltött elektronikus űrlapokon történik. A kitöltött űrlapok kizárólag Ügyfélkapun keresztül küldhetőek be a hatósághoz.

 

Az adatszolgáltatáshoz szükséges ÁNYK keretprogram a NAV honlapján érhető el. (http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok) (Az ÁNYK program telepítése előtt a Java programot is telepíteni kell, amennyiben korábban ez nem történt meg.)

 

Az ÁNYK keretprogramhoz használandó elektronikus űrlapok az OKIR honlapján érhetőek el. (http://web.okir.hu/hu/urlapok)

 

A környezetvédelmi adatszolgáltatások benyújtásának előfeltétele a beküldésre való jogosultság igazolása. A jogosultság kizárólag a KAR MEGH adatlap beküldésével szerezhető meg. Az adatlap beküldése alól azok sem mentesülnek, akik már rendelkeznek más típusú (pl.: adózási ügyekre vonatkozó) meghatalmazással.

 

Továbbá egy fontos módosítás, hogy az adatszolgáltatásokra vonatkozó határidő nem az űrlapok benyújtására, hanem azok befogadására vonatkozik. Amennyiben a rendszerbe beküldött adatlap az automatikus ellenőrzési rendszer jelzése szerint tartalmilag feldolgozható, az adatszolgáltatás státusza befogadottá módosul. Az egyes adatlapok státusza a rendszerben nyomon követhető.

 

Az OKIR használatához a segédanyag az alábbi linken tölthető le: Segédanyag környezetvédelmi adatszolgáltatásokhoz

 


VÁLTOZÁS A HŰTŐKÖZEGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁSBAN

 

Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendeletet az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 16.-án kiadott 517/2014/EU rendelete, hatályon kívül helyezte, így 2015. január 1-jétől ez, a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet alkalmazandó.

 

A rendelet legfontosabb változásainak egyike a CO2 egyenérték (a súly és a GWP szorzata) szolgál a hűtőközeg jellemzéséhez, mind a bejelentési kötelezettség, mind a szivárgásvizsgálat szükségességének alapjául. Ennek kiszámítására a rendelet I.,II., IV. melléklete szerinti GWP értéket kell alkalmazni, illetve a számításhoz használható a hlhmonitoring.hu honlapján megtalálható CO2 egyenérték kalkulátor, amely a rendelet alapján kiszabott bejelentési kötelezettséget is feltűnteti, a különböző hűtőközegek súlya alapján. A szivárgásvizsgálat határa szintén a CO2 egyenérték szerint került meghatározásra, a korábbi súly helyett. Emellett szabályozásra került az 500 t CO2 egyenérték feletti hűtőközegek automata szivárgásérzékelővel való kötelező felszerelése, illetve az egyes berendezések szivárgásvizsgálati idejének azonos esetben kétszeresére növekszik, illetve 3 kg alatt 2016. december 31-ig nem kötelező a szivárgásvizsgálat. A rendelet szerint szivárgásvizsgálat köteles berendezéseket továbbra is nyilvántartásba kell venni (ez 2017. január 1-jétől a 3 kg alatti hűtőközegekre is kiterjed), azonban a szabályozás kiterjed azon hűtőkamionok és hűtőpótkocsik hűtőköreire is, amelyek elérik a szivárgásvizsgálati határértékeket.

 

Továbbá kvótarendszer kerül bevezetésre a fluorozott szénhidrogének forgalomba hozataláról, amelyre 2015. január 1-jéig, elektronikus nyilvántartás kerül kidolgozásra, ahová az egyes vállalkozásoknak bejegyeztetési kötelezettsége van. A kiszabott kvóták átruházhatóak, elsősorban olyan cégek fogják kapni, akik ezen a területen tevékenykednek. A kvóta mértéke a cégek 2009-2012 között nyújtott forgalmai alapján, valamint 11%-uk új igények apalján kerül majd kiosztásra. 2015. március 31-ig és ezt követően éves jelentés benyújtása szükséges többek között azoknak a vállalkozásoknak is, akik előző naptári évben 1000 t CO2 egyenértéknél nagyobb mennyiségű fluortartalmú üvegházhatást okozó gázokat használtak fel alapanyagként. A tagállamoknak, legkésőbb 2017 január 1-jéig kell szankciót kidolgozniuk a rendelet szabályaira.

 


ÚJ ELEKTROMOS-, ELEKTRONIKUS HULLADÉK RENDELET

 

Augusztus 9-től megváltozott az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó szabályozás, mivel a 197/2014. (VIII. 1.) Kormányrendelet hatályon kívül helyezte a korábbi 443/2012. (XII. 29.) Kormányrendeletet. A hatályos jogszabály értelmében több változás is bekövetkezett a az elektromos és elektronikai hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozóan.

 

A normál- valamint halogénizzók kikerültek a rendelet tárgya alól, valamint ennek megfogalmazási is változott, elektromos-berendezés helyett elektronikus berendezések esnek a rendelet hatálya alá, amely immár nem terjed ki az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely egy más jellegű, a rendelet hatálya alá nem tartozó berendezés Polgári Törvénykönyv szerinti alkotórészeként lett tervezve és beszerelve, és csak annak részeként tölt be funkciót. A gyártó kötelezettségeit tekintve változás következett be a visszavétel, hasznosítás, tájékoztatás valamint gyűjtési és kezelési kötelezettségének átruházása tekintetében is. Emellett az új szabályozás bővebben meghatározza a vagyoni biztosíték tapusait. Megváltoztak esetenként részletesebbek a gyártó nyilvántartásba vételére szolgáló és adatszolgáltatási kötelezettségeihez tartozó adatlapok, illetve tonna és darabszám helyett csak kilogrammban kell megadni az egyes berendezések mennyiségét. Ezen nyilvántartásokat továbbra is meg kell őrizni, de a korábbi 5 év helyett már a számviteli törvényhez kötött ideig, ami így 8 évre módosult. Kibővültek az újrahsználatra vonatkozó szabályok, illetve a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó minimális gyűjtési arány mértéke minden elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriát (kivéve az orvostechnikai eszközöket) tekintve nőtt.

 

A rendelet ezen kívül további határidőket fogalamaz meg a gyártók számára, az elkülönítetten gyűjtött elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának tekintetében, a gyűjtési arány növekedésének biztosítását illetően valamint az összegyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések össztömegéről.

 


Felhívjuk tisztelt Látogatóink figyelmét

 

,hogy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény hatályba lépésekor (2013. január 1.) a begyűjtési és tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozások számára a jogszabály 2 éves átmeneti időszakot biztosított arra, hogy tevékenységükhöz szükséges engedélyüket a hatályos jogszabályok alapján beszerezzék.

 

A törvény által biztosított határidő 2015. január 1-én lejár, ezzel együtt a hulladékok begyűjtésével és tárolásával kapcsolatos hulladékgazdálkodási engedélyek is érvényességüket veszítik.

 

Annak érdekében, hogy tevékenységüket 2015. január 1. után is zavartalanul tudják folytatni, javasoljuk, hogy a hulladékról szóló CLXXXV törvény és a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezései alapján összeállított engedélykérelmeket az illetékes környezetvédelmi hatóság részére legkésőbb 2014 augusztusáig nyújtsák be.

 

Amennyiben a szakmai támogatásunkra igényt tart az új engedélykérelem elkészítésénél, úgy az alábbi info@dandeliongroup.hu vagy 1/354-1540 számon keresse cégünket bizalommal.

 


KONFERENCIA

 

A DANDELION Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. egész napos intenzív, konzultációval egybekötött konferenciát hirdet

 

„Fémtörvény, hulladéktörvény, állati eredetű melléktermékek szabályozásának együttes értelmezése – szakértő előadókkal”

 

címmel. A rendezvényre felkért előadók hiteles, jogszabályalkotásban jártas, gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakértők.

 

Időpont: 2014. május 8. (csütörtök) 9:00-15:00 (érkezés 8:30-tól)
Helyszín: Budapest, MEZZO Restaurant (H-1122 Budapest, Maros u. 28.)

 

Program:

  • 8:30-9:00 Érkezés
  • 9:00-9:15 Köszöntő, az előadók bemutatása, a konferencia programjának ismertetése
  • 9:15-10:30 Hulladéktörvény – hatósági értelmezés
  • 10:30-10:45 Kávészünet
  • 10:45-12:00 Fémtörvény – hatósági értelmezés
  • 12:00-13:00 Ebédszünet
  • 13:00-14:30 Állati eredetű melléktermékek – jogalkotói és hatósági ellenőrző szemmel

 

Részvételi díj: 25 000 Ft+ÁFA, amely tartalmazza a kávészünet és az ebéd, valamint az információs anyagok költségét is

 

A konferencián való részvétel a részvételi díj megfizetésével és a jelentkezési lap kitöltésével és 2014. április 30.-ig történő visszaküldésével lehetséges.

 

A jelentkezési lapot az alábbi elérhetőségeken kérheti:

 

E-mail cím: info@dandeliongroup.hu
Fax: 06/1/354-1541

 

Várjuk az előadó szakértők felé intézett általános, jogszabály értelmezéssel kapcsolatos kérdéseket az info@dandeliongroup.hu e-mail címre, 2014. április 30.-ig. A specifikus kérdések feltevésére a helyszínen, a konzultáció során lesz lehetőség.

 

További információkért kérjük, keresse a Dandelion Kft-t 06/1/354-1540 számon.

 


KONFERENCIA
„Hulladéktörvény és végrehajtási rendeletek - 2013”


Amint arról már Ön is értesülhetett, a Hulladéktörvényhez kapcsolódóan jelenleg 15 végrehajtási rendelet lépett hatályba, melyek több területen komoly, új változásokat hoztak. A jogalkotási folyamat azonban még nem zárult le, ugyanis további 27 kormányrendelet és 17 miniszteri rendelet kidolgozása és érvénybe lépése a márciusi-áprilisi ülésszakot követően várható.

Az újonnan elfogadott jogszabályok áttekintésében, értelmezésében szeretnénk ismételten az Önök segítségére lenni, ezért a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás területén a Dandelion Kft.

„Hulladéktörvény és végrehajtási rendeletek - 2013”

címmel egész napos konferenciát szervez. Az intenzív, konzultációval egybekötött konferenciát hiteles előadók, jogszabályalkotásban jártas, gyakorlati ismeretekkel rendelkező kollégák tartják, olyan szakértői gárda, akik sokéves tapasztalattal rendelkeznek fenti témakörökben.

 

További, részletes információk hamarosan megtekinthetőek honlapunkon.

 

Tisztelettel:


Nagy Gréta                                         
DANDELION Kft.